ELŐSZÓ

A NIZZAI OSZTÁLYOZÁS TÖRTÉNETE ÉS CÉLJA

Az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodást az 1957. június 15-i nizzai diplomáciai konferencián hozták létre. A Megállapodást 1967-ben Stockholmban és 1977-ben Genfben felülvizsgálták. A Megállapodás módosítására 1979-ben került sor. A Nizzai Megállapodás tagországai az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió keretén belül külön uniót hoztak létre. A tagországok elfogadták és alkalmazzák a Nizzai osztályozást védjegyek lajstromozásához.

A Nizzai Megállapodás valamennyi tagországa védjegylajstromozásnál köteles alkalmazni a Nizzai osztályozást alapvető osztályozási rendszerként, kiegészítő osztályozásként, továbbá köteles azon áru-, illetve szolgáltatási osztályok sorszámát védjegylajstromozásra vonatkozó hivatalos dokumentumaiban és közleményeiben feltüntetni, amelyek az adott védjegyre vonatkoznak.

A Nizzai Megállapodás tagországainak nemzeti védjegylajstromain kívül a Nizzai osztályozást kötelezően alkalmazzák a WIPO Nemzetközi Irodájában, a Védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás, valamint a Védjegyek Nemzetközi Lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv alapján, továbbá a Szellemi Tulajdon Oltalmának Afrikai Szervezete (OAPI), az Afrikai Regionális Iparjogvédelmi Szervezet (ARIPO) , a Benelux Szellemi Tulajdon Hivatal (BOIP), valamint a Belso" Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és Minták) (BPHH) által végzett védjegy lajtromozásnál.

A Nizzai osztályozást számos, a Nizzai Megállapodáshoz nem csatlakozott országban is alkalmazzák.

A NIZZAI OSZTÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA

A Nizzai osztályozás a Szellemi Tulajdon Oltalmának Egyesült Nemzetközi Irodája (BIRPI) – a WIPO jogelődje – által 1935-ben készített osztályozáson alapul. Ez 34 osztályból és az áruk betűrendes jegyzékéből álló, a Nizzai Megállapodás által elfogadott osztályozás volt, később kibővítették tizenegy, szolgáltatásokat tartalmazó osztállyal, valamint ezek betűrendes jegyzékével.

A Nizzai Megállapodás gondoskodik a szakértői bizottság felállításáról, amelyben a Megállapodás valamennyi tagországa képviselteti magát. A szakértői bizottság határoz az osztályozásban végrehajtandó valamennyi változtatásról, különösen az egyes áruk és szolgáltatások osztályok közötti mozgatásáról, a betűrendes jegyzék aktualizálásáról és a szükséges magyarázó megjegyzések bevezetéséről.

A Nizzai Megállapodás 1961. április 8-i hatálybalépése óta a szakértői bizottság 21 alkalommal ült össze. Legjelentősebb eredményének tartja a formai szempontok szerint végzett, az áruk és szolgáltatások betűrendes jegyzékének teljes körű felülvizsgálatát (1970-es évek vége); az általános megjegyzések fejezet, az osztályok fejezetcímeinek és a magyarázó megjegyzések lényegi átalakítását (1982-ben); bevezették a betűrendes jegyzékben szereplő minden egyes áru és szolgáltatás „alapszámát” (1990-ben), amely megkönnyíti a felhasználónak az azonos áruk és szolgáltatások kiválasztását az osztályozás valamely másik nyelvű kiadásából; valamint a 42. osztály felülvizsgálatát a 43.-45. osztályok létrehozásával (2000-ben).

A 21. ülésszakon, amelyet 2010. novemberében tartottak, a szakértői bizottság elfogadta a kilencedik kiadáshoz képest való változásokat.

A NIZZAI OSZTÁLYOZÁS KIADÁSAI

A Nizzai osztályozás első alkalommal 1963-ban jelent meg, a második kiadás 1971-ben, a harmadik 1981-ben, a negyedik 1983-ban, az ötödik 1987-ben, a hatodik 1992-ben, a hetedik 1996-ban, a nyolcadik kiadás 2001-ben, végül a kilencedik kiadás 2006-ban került közzétételre. A jelenlegi (tizedik) kiadást 2011 júniusában tették közzé és 2012. január 1-jétől hatályos.

A Nizzai osztályozás autentikus (angol és francia) változatait a Szellemi Tulajdon Világszervezete adja ki, papíron és online elérhetőséggel. A papíron megjelenő változat két kötetből áll. Az I. rész az árukat, illetve szolgáltatásokat külön-külön listán betűrendben sorolja fel. A II. rész az egyes osztályokon belül betűrendben adja meg az odatartozó árukat és szolgáltatásokat. Két nyelvű (angol-francia) kiadás is van. A Nizzai osztályozás tizedik kiadása megrendelhető a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél, amelynek címe: World Intellectual Property Organization (WIPO), 34, chemin des Colombettes, P.O. Box 18, CH-1211 Geneva 20. vagy elektornikus úton a WIPO alábbi honlapján: https://www.wipo.int/ebookshop. Genf, 2011. június

A NIZZAI MEGÁLLAPODÁSBAN RÉSZES ÁLLAMOK
(2011. JANUÁRJÁBAN)

Albánia Algéria Amerikai Egyesült Államok Argentina Ausztrália Ausztria Azerbajdzsán Bahrein Barbados Belgium Benin Bosznia és Hercegovina Bulgária Csehország Dánia Dél-Korea Dominika Egyiptom Észtország Fehéroroszország Finnország Franciaország Görögország Grúzia Guinea Hollandia Horvátország Írország

Izland Izrael Jamaika Japán Jordánia Kazahsztán Kína Kirgizisztán Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kuba Lengyelország Lettország Libanon Liechtenstein Litvánia Luxemburg Macedónia, a volt Jugoszláv Köztársaság Magyarország Malajzia Malawi Marokkó Mexikó Moldova Monaco Mongólia Montenegró Mozambik

Nagy-Britannia Németország Norvégia Olaszország Oroszország Örményország Portugália Románia Saint Kitts és Nevis Saint Lucia Spanyolország Suriname Svájc Svédország Szerbia Szingapúr Szíriai Arab Köztársaság Szlovákia Szlovénia Tanzániai Egyesült Köztársaság Tádzsikisztán Törökország Trinidad és Tobago Tunézia Türkmenisztán Ukrajna Uruguayi Keleti Köztársaság Üzbegisztán

(Összesen: 83 állam)

A NIZZAI OSZTÁLYOZÁST ALKALMAZÓ TOVÁBBI ORSZÁGOK ÉS SZERVEZETEK
(2011. JANUÁRJÁBAN)

A Nizzai Megállapodás fenti 83 tagállamán túl további 66 állam és négy szervezet alkalmazza ténylegesen a Nizzai Osztályozást:^1,2

¹ Az Afrikai Regionális Iparjogvédelmi Szervezet (ARIPO) tagjai a következők (2011. január): Botswana, Gambia, Ghána, Kenya, Lesotho, Malawi (a Nizzai Megállapodásnak is részese), Mozambik (a Nizzai Megállapodásnak is részese), Namíbia, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia, Zimbabwe (17).

² A Szellemi Tulajdon Afrikai Szervezete (OAPI) tagállamai a következők (2011.január) : Benin (a Nizzai Megállapodásnak is részese), Bissau-Guinea, Burkina Faso, Csád, Egyenlítői Guinea, Elefántcsontpart, Gabon, Guinea (a Nizzai Megállapodásnak is részese), Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Mali, Mauritánia, Niger, Szenegál, Togo (16).

Angola Antigua és Barbuda Banglades Bolívia Botswana Brazília Burundi Chile Ciprus Costa Rica Dél-afrikai Köztársaság Dzsibuti Ecuador Etiópia Fülöp-szigetek Ghána Guatemala Guyana Haiti Holland Antillák Honduras India Indonézia Irak

Irán Jemen Jordánia Kambodzsa Katar Kenya Kolumbia Kuvait Lesotho Líbia Madagaszkár Mauritius Málta Namíbia Nepál Nicaragua Nigéria Pakisztán Panama Paraguay Peru Ruanda Salamon-szigetek

Samoa Saint Vincent és Grenadine San Marino Seychelle-szigetek Sierra Leone Srí Lanka Szaúd-Arábia Szudán Szváziföld Thaiföld Tonga Uganda Új-Zéland Venezuela Vietnám Zambia Zimbabwe Afrikai Területi Iparjogvédelmi Szervezet (ARIPO)1 Arab Emirátusok Szövetsége Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és Minták) (BPHH) Benelux Szellemi Tulajdon Hivatal (BOIP) Szellemi Tulajdon Afrikai Szervezete (OAPI)2

Előszó a magyar kiadáshoz

A Szellemi Tulajdom Nemzeti Hivatala (korábbi nevén: Magyar Szabadalmi Hivatal) a negyedik alkalommal bocsátja közre a Nizzai Osztályozás kiadásait, a Szellemi Tulajdon Világszervezetével együttműködésben. A Nizzai Osztályozás 11. kiadása 2017. január 1-jétől hatályos. Ez Magyarország vonatkozásában annyit jelent, hogy minden, 2017. január 1-je után benyújtott védjgyebejelentés osztályozánál a használata kötelező.

Megjegyezzük, hogy a korábban benyújtott védjegybejelentések illetve lajstromozott védjegyek vonatkozásában az új kiadás szerinti átosztályozására nincs lehetőség, ezért a megfelelő korábbi kiadást kell figyelembe venni.